Az álláskeresés története ott folytatódott, hogy kedd reggel megérkezett az SQL Server teszt. Meg voltam ijedve, hogy elnyelte a gmail, vagy az éter, de a srác megnyugtatott a levélben, hogy csak beletett a kedvemért pár nehezebb kérdést, mert az első interjú után úgy érezte, nem lenne nagy akadály. Kell ennél nagyobb dícséret?
10 kérdést tartalmazott a Word dokumentum, nagy része természetesen programozás volt SQL-ben, illetve 1-2 elvi kérdés is felmerült. Előkaptam a gépemre telepített SQL Server 2008 R2-t, megoldottam a feladatokat, válaszoltam az elméletre és azonmód küldtem is vissza a válaszokat, rajtam ne múljon semmi. Azért persze kb. 3 órám ráment a megoldásra, nem véletlenül nem teszik ezeket a feladatokat egy papíron az ember elé az interjún. Vagy ahol igen, ott azt hiszik, programozási versenyt tartanak, nem interjút.
Megmondom őszintén, azért picit tartottam a választól. Mondván hátha valami rosszat mondtam az első alkalommal, esetleg valami rosszat írtam a válaszba, vagy mindkettő és ezek esetleg összecsengenek (rosszul)... fene tudja, volt bennem egy kis félsz. Délután 5 előtt pár perccel jött a válasz, hogy nagyon szívesen látnának 2. interjúra!!! :) Még egy levélváltás keretében megegyeztünk a jövő hétfő (április 11.) délután 2 órában.
De ezzel nem ért véget a nap, egyszercsak csörög a telefon, az egyik általam már jól ismert fejvadász hív, hogy van itt még egy pozíció amire szerinte megfelelnék. Dióhéjban vázolta és megkérdezte, hogy küldheti-e a jelentkezésemet? Persze, barátom, küldjed fénypost-kapcsford. És nem hiszitek el, ez a cég is behívott interjúra! Mégpedig a csütörtök délután 2 órát ajánlották. Megkérdeztem a fejvadász gyereket, hogy szerinte mehet-e az, hogy egy interjú 9:30 a másik pedig 14:00? Azt mondta miért ne, a téma ugyanaz, bátran.
Így alakult ki tehát a csütörtöki menetrend: .NET programozás interjúk 9:30 és 14:00, magyar idő szerint 10:30 és 15:00. Tessék szurkolni! :)
